Ceruzák kicsit másképp...

Az idén lett első osztályos a lányom. Meglepetésemre, vannak dolgok, amik nem változnak. :) Pl a ceruzák megjelölése. Kis faragás a ceruza végén és bele a monogram. Pont úgy mint 30-35 éve is. Érdekességképpen megjegyzem, a minap láttam egy nagyszülőt, aki az unokája ceruzáját, egy kis bicskával hegyezte ki. Régen, ez teljesen természetes volt, ma már kicsit ritka... :D

...de visszatérve a mi grafitjainkra.
Az első adagot, én is megfaragtam, megjelöltem. Aztán elkoptak. Vettem helyettük másikat, de (biztosan nem véletlen), olyan grafit, ami nekünk kellett, csak szép natúr fából volt a boltban.
Szeretem a natúr, természetes dolgokat, de.. mégis csak, olyan sivár hangulata volt az én "színes" kislányom tolltartójában.
Így aztán, a lányom kezébe adtam őket, adtam mellé néhány vékony hegyű alkoholos filcet és elhangzott a vezényszót: Alkoss!! Bátran bontakozz ki! Összefirkálhatod. :)
...és neki ugrottunk!

Így, létrejöttek a mi kis saját ceruzáink, amit már meg sem kell farigcsálni. Azt hiszem, ezeket nem fogja összetéveszteni senkiével. :)